Bajánsenye

A magyar-szlovén határ mentén fekvő község négy apró őrségi település: Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány összevonásával jött létre. A települések névadói - Bajánok, Senyék, Dávidok - hajdan itt élő családok voltak. Kotormány régi neve Könyeháza volt, amely a Könye család nevébõl ered. Bajánsenye közel 600 lakosú, hosszan elnyúló falu a Kerka völgyében. Az egyes részközségek múlt századi térképeken még jól látható szeres településszerkezete mára szinte teljesen eltûnt. A falu napjainkra „utcássá” alakult és a régi épületekbõl kevés maradt ránk. Kiemelten védett épület a falu közepén a református templom, melyet 1821-ben szenteltek fel. Ennek előzménye volt, hogy Senyeháza lelkes református gyülekezete 1804-ben elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy leváljon az őriszentpéteri anyaegyházról. Előbb fából oratóriumot készíttettek, majd iskolát alapítottak, végül megépítették az új templomot. Az önállóság fő szorgalmazója a gyülekezet presbitere, Nemesnépi Zakál György, akit az Őrség elsõ tudományos igényű leírójaként tartanak számon. Nevezetes munkája az "Eőrséghnek Leírása", melyet a Magyar Tudományos Akadémia is őriz. Történelem, földrajz, őrségi nyelvjárás, ünnepek és hétköznapok élete elevenedik fel lapjain. Presbiter és kurátor minőségében e nép vezetője volt negyed évszázadon át. Őt választották meg "Őrség őrnagya" tisztre is. Ez ekkor már nem katonai rangot, hanem közéleti felelősséget jelentett. Az őrnagy, s a mellette álló 12 tagú esküdttestület biztosította azt, hogy az "Eörséghi Districtus" - avagy a "Tartomány" - népe összehangoltan éljen, cselekedjen. Nem véletlenül hangzott el több alkalommal a vád: "egy húron pendülõ nép", kiknél a "religio és rebellio egy tõrõl fakad". Bajánsenye református templomának díszkapuja és a szószék mellett elhelyezett emléktábla a történelmi jelentõségû politikus, Pálóczi Horváth Ádám nevét hirdeti, akit az Õrség jótevõjeként tisztelnek. A lelkészi hivatalban értékes iratanyag található a település és az Õrség múltját illetõen. A templom kertben a milleniumi hársfák Árpád vezérnek, István királynak, Kossuth Lajosnak és Ferenc Józsefnek állítanak emléket. Érdekes módon csak az utóbbi száradt el. Vasúti megállója a Dávidháza nevû településrészre esik. Innen pár száz méterre találjuk a Robinson-horgásztavat, amelyet a régi téglagyár bányagödrébõl alakítottak ki. Bajánsenye másik, nagyobb kiterjedésû tava a Kerka patak duzzasztásával jött létre. Az egykori horgász tó magán tulajdonban van, idegenforgalmi hasznosítása időleges. Bajánsenye jószomszédi kapcsolatokat tart fenn a szomszédos településekkel. A májusfaállítást rendszerint a szlovéniai oldalon fekvõ Hodossal, a rönkhúzást és a szüreti felvonulást Kerkáskápolnával közösen rendezik. 2007 augusztusában a hagyományteremtés szándékával rendezték meg elsõ ízben az Õrségi vigasságok - parasztlakodalom a Kerka mentén címû esemény sorozatot, amely az egész falu közösségét megmozgatta és sok látogatót vonzott.