Látnivalók

HEGYHÁTSZENTJAKAB

Római katolikus templom

A XIII. századi, román stílusú templomot többször átalakították, leginkább a XVIII. században, barokk stílusban, de az épület megőrizte román kori arányait, illetve déli kapuját és a lőrésablakokat.
Egy korábbi leírásból tudható, hogy belseje egykor gerendamennyezetes volt, kórusa és szószéke fából, oltára pedig kőből készült. A román stílusú épületet 1738-ban az Esterházy család építtette át, berendezése a XVIII. századból származik. Az egyhajós templom oldalfalán a román stílusra jellemző bélletes kapu maradványai láthatók. Gazdag díszítésű rokokó oltárát Szent Jakab apostolt és a Szentháromságot, Szent Józsefet és Páduai Szent Antalt ábrázoló faszobrok díszítik. Szépek a késő barokk, faragott gyertyatartók is. Az épület nyugati homlokzata előtt áll a harangtorony. A sekrestyét a XIX. században építették hozzá.

KERCASZOMOR

Szoknyás fa harangláb

Az 1877-ben épített harangláb tornyát fazsindellyel, a "szoknyát" cseréppel fedték. Szomoróc a trianoni béke után nem tartozott mindig Magyarországhoz, erre emlékeztet a harangláb emlékharangja.
A település az I. világháborút követően mintegy két és fél évig a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához tartozott, csak 1922. február 9-én került vissza Magyarországhoz.

 

Pusztatemető

 

A Pusztatemető nevű, gyalogosan megközelíthető részen állt egykor a 12. században épült Szent Vencel templom, melynek sánccal körülvett helyét tábla jelöli. A templom tégláit az 1788-ban épített kercaszomori református templom őrzi.

 

MAGYARSZOMBATFA

Czugh János Emlékszoba

Magyarszombatfa, Fő út 28.

A kiállítás Czugh János fazekas, a Népművészet Mestere hagyatékából készült.

A kiállítás látogatása ingyenes.

Nyitvatartás: csütörtök - szombat, 15.00 - 18.00; illetve előre megbeszélt időpontban.

Előzetes bejelentkezés: 30/621-7533

 

Fazekas Múzeum

Magyarszombatfa, Fő út 52/A.

Egy jellegzes parasztiparos háza táját, életformáját szemlélteti a magyarszombatfai fazekasház. Itt láthatók azok a korongok és edényféleségek is, amelyek a 19. század végétől a 20. század közepéig Szombatfán és környékén készültek. A 19. századi, borona- (gerenda-) falú lakóépület szobája és füstöskonyhája a szegényparasztok 19. század végi lakását mutatja, amelyben sok az egyszerű keményfa bútor. Az épület legrégibb részében, a kamrában rendezték be a fazekasműhelyt. A kamra előtt, az udvaron áll a kerek cserépégető kemence kiégetett edényekkel.

Belépőjegy: felnőtt: 300 Ft; gyermek és nyugdíjas: 200 Ft

Nyitvatartás: május 1 - október 15. 10.00 - 18.00

Tel.: 94/544-033

 

Őrségi Vadászati Kiállítás

Magyarszombatfa, Fő út 9.

 

 Az Őrség állatvilágába enged bepillantást Gömbös Mátyás magángyűjteményéből készült kiállítás. A tematikus tárlat elején a fán és a fa körül élő állatokkal ismerkedhet meg a látogató. Róka, fácán, nyuszt, borz látható a tárlat installációjában álló fa alatt, míg az ágak között egerészölyvet, erdei fülesbeglyot, szalonkát, gyöngybaglyot helyeztek el. A következőkben a nádasok élővilágát mutatják be, ahol hörcsög, vidra, tőkésréce, kormorán bújuk meg a növényzetben. A továbbiakban a vadászok öltözéke és használati tárgyai következnek, majd vadásztrófeákat, illetve különböző fegyvereket szemlélhet meg az érdeklődő. A kiállítás kertjében kis vadasparkot alakítottak ki.

Belépőjegy: felnőtt: 600 Ft; nyugdíjas: 400 Ft; diák: 300 Ft; csoportos megbeszélés szerint

Nyitvatartás: április 15 - október 30. kedd - vasárnap 10.00 - 17.00

 

MAGYARSZOMBATFA - GÖDÖRHÁZA


Szoknyás fa harangláb

A gödörházi falurészen álló református harangláb 1790-ben készült. A "szoknyás" fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette.

 

 

 

 

NAGYRÁKOS

Római katolikus templom

A román stílusú, XIII. századi templomot először a XV. században alakították át gótikussá, három évszázad múltán a barokk kor hagyott nyomot rajta. A fő- és a mellékoltár, a szószék népies barokk munka.

 

 
Völgyhíd

A 2001-ben elkészült viadukt a magyar-szlovén vasútvonalon, a Zala folyón, illetve a folyóvölgyön ível át. 1400 méteres hosszúságával ez Magyarország leghosszabb, Európa negyedik leghosszabb vasúti völgyhídja, amelynek megépítéséért a kivitelező Építőipari Nívódíjat kapott.
A feszített vasbeton hidat 33 pillér tartja, legnagyobb magassága közel 12 méter. Egyedülálló, úgynevezett szakaszos eltolási technikával építették meg. Létesítésekor nehézséget okozott, hogy az építők az Őrségi Természetvédelmi Területből (ma Nemzeti Park) mindössze 7,7 méter széles sávot vehettek igénybe. Tervezésekor ezért új eljárásokat is ki kellett dolgozniuk ahhoz, hogy a vasúti pálya megfeleljen a 160 kilométer/óra forgalmi sebességnek. Nagyrákoson, a híd lábánál évente Völgyhídi-vásárt rendeznek.

 

ŐRISZENTPÉTER

Római katolikus templom

Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett, a gótikus bővítést pedig a XIV-XV. században kapta. Különösen figyelemre méltó a bélletes kapuzat. A belső festés XVII. századi kora barokk munka.
A templom a később elbontott szentély kivételével megőrizte román jellegét. A faragott kövek stílusa a jáki iskoláéval rokonítható. A román kori freskók nagy része elpusztult, csupán a déli külső falon található néhány töredék. A hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek a XVII. században készültek. Az épület a XVI. században a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került, csak az ellenreformáció idején, 1730-ban lett ismét a katolikusoké. A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak.
Bejelentkezéssel látogatható.

Téglaégető

A középkori, XV. századi téglaégetőhely maradványait az 1980-as években tárták fel. Föléje védőépületet emeltek, de szabadon látogatható.

 

Református templom

A késő barokk stílusú templom 1790 körül, a türelmi rendelet után épült. Az orgonaház és a szószék szintén XVIII. századi, de népies copfstílusú munka.

PANKASZ

Szoknyás harangláb

A falunak temploma nincs, de értékes műemléke az 1755-ben állított szoknyás harangláb.
Az építmény fa szerkezete tölgyből készült, a harangot fazsindely védi, és maga az építmény rozsszalmából készült zsúp.
Szabadon látogatható!

 

 

 

SZALAFŐ - PITYERSZER

Őrségi Népi Műemlékegyüttes

 

A hagyományokat őrző telepüklésszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerlnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.

Nyitvatartás:

április 1 - november 2. hétfő - vasárnap 10.00 - 17.00

június 1 - augusztus 31. hétfő - vasárnap 10.00 - 18.00

Belépőjegy árak:

Felnőtteknek: 650,- Ft/fő
Diákoknak, nyugdíjasoknak: 450,- Ft/fő
Kedvezmények 15 fő feletti csoportok részére:
Felnőtteknek: 550,- Ft/fő
Diákoknak, nyugdíjasoknak: 400,- Ft/fő
Családoknak (2 szülő és min. 2 gyerek): 1400 Ft/család
Fogyatékkal élőknek, 6 éves kor alattiaknak és csoportokat kísérő pedagógusnak ingyenes.

A múzeum megtekintésén túl csoportok részére előzetes bejelentkezés esetén hagyományos kézművesmesterségek
kipróbálására is lehetőség nyílik: korongozás, íjászat, mézeskalács-készítés. A múzeum területén színvonalas kézművesbolt működik, valamint a széles gasztronómiai kínálattal rendelkező Pajta büfé házias, hideg-meleg ételekkel várja a vendégeket.

Bővebb információ: Szabados Judit, 30/467-7022

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, 94/548-034

 

VELEMÉR

Római katolikus templom

A XIII. század végén épült, a késő román és kora gótikus stílus jegyeit egyaránt magán viselő épületet Aquila János 1377 körül készült freskói tették világhírűvé. Szentélye északi oldalán gótikus fülke is látható.

Aquila Jánosnak öt településen maradtak fenn munkái: Veleméren kívül Szlovéniában Mártonhelyen és Bántornyán, Ausztriában pedig Fürstenfelden és Radkersburgban.
A XIX. század második felében Gózon Imre és Rómer Flóris hívta fel a figyelmet az akkor nagyon rossz állapotban lévő templomra és az ott található falképekre.
A templom az országúttól kicsit távolabb, a falu délkeleti szélén, a temető közelében található. Kulcsa a Fő út 54. szám alatt kérhető el.